Deák András:
Oroszország, az Egyesült Államok és a “perzsa bomba” – Az orosz-iráni nukleáris együttműködés története
A tanulmány az iráni nukleáris program és az abban játszott orosz szerepvállalás történetének rövid áttekintését adja. Részletesebben kitér a kooperáció mögött meghúzódó, a kilencvenes évek folyamán gyakran változó moszkvai motivációkra és a kérdéskörnek az orosz-amerikai kapcsolatokra való kihatásaira.
T. Horváth Attila:
Ruanda ’94: egy krízis történelmi háttere
2004-ben volt a tizedik évfordulója a ruandai genocídiumnak. A tanulmány áttekinti a polgárháborúhoz vezető múltat. Mindeközben választ keres a korábban soha nem látott, óriási méreteket öltött népirtás okaira, bemutatja a belga gyarmattartók és misszionárisuok által alkalmazott, a helyi viszonyok teljes félreértésén alapuló “rasszpolitikát” (lásd: hutu és tuszi népcsoportok szembeállítása), valamint az afrikai és konkrétan a ruandai események megértését nehezítő sztereotípiákat.
Gulyás Viktor:
Új regionalizmus, az EU és az ASEAN: összehasonlító elemzés
A tanulmány az Európai Unió (EU) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) rövid, összehasonlító elemzése az új regionalizmus eklektikus elméleti keretein belül. Célom annak bemutatása, hogy a szerkezetileg lényeges különbségeket mutató regionális formációk is lényeges hasonlóságokat mutatnak, mihelyt túlmutatunk a gazdasági tényezőkön.
Csicsmann László:
Nukleáris fegyverkezés Dél-Ázsiában – Az indo-pakisztáni konfliktus az ezredfordulón
A tanulmány három síkon tekinti át az indiai-pakisztáni viszonyt. A hidegháború vége óta kasmíri konfliktus, a nukleáris szembenállás (1998-tól) és a terrorizmus kérdése határozza meg a két ország kapcsolat. A lehetséges külső szövetségesek rendszere mindkét atomhatalom számára átalakult és a 2001. szeptemberi események nagyobb mértékben Pakaisztán helyzetén javítottak.
Kajtár Gábor:
A neokonzervatív gondolkodás alapjai és hatásuk napjaink amerikai Irak-politikájára
A tanulmány az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikájára legnagyobb hatást gyakorló neokonzervatív csoportot, annak ideológiai bázisát és gondolatvilágát mutatja be. Elemzi Leo Straussnak a közösségre gyakorolt hatását, valamint áttekinti a neokonzervatív politika meghatározó személyiségeinek Irakkal kapcsolatos megnyilvánulásait. A tanulmány célja annak szemléltetése, hogy egyes filozófiák milyen markánsan jelenhetnek meg a külpolitikában és a szerző szerint korántsem mindegy, hogy milyen értékekkel itatják át azt.
Tóth Gergely:
Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása – Az új korszak és a szervezet átalakítása
Kül-Világ 