Kül-Világ, 2004/4.

Nekrológ
Elhunyt lapunk olvasószerkesztője, Holtzer Lóránt

Benkes Mihály:
Fekete-Afrika helyzete a posztbipoláris korszak küszöbén

A tanulmány azokat az általános tendenciákat elemzi, amelyeknek az Afrikai kontinens egésze lett kitéve a bipoláris nemzetközi rendszer megszűnése után.

Gazdik Gyula:
A palesztin politikai rendszer fejlődésének főbb jellemzői

A tanulmány bemutatja a palesztin autonómia keretei közt jelenleg fennálló politikai rendszer kialakulását, a hatalmi ágak működésében, és az alkotmányozásban tapasztalható ellentmondásokat, a civil társadalom szerveződését, s kitér a politikai reform kérdésére.

Losoncz Miklós:
A kőolaj szerepe a világgazdaságban stratégiai megközelítésben

A tanulmány célja, hogy számba vegye a kőolaj gazdasági és politikai szerepét, tanulmányozva az egyes termelők és fogyasztók viselkedését, a nyersanyag árképzésének sajátosságait, valamint a világgazdaságra gyakorolt hosszú távú hatását. (a tanulmány második része a Kül-világ 2005/1-es számában fog megjelenni)

Pólyi Csaba:
A mexikói migráció okai és néhány következménye

Az Egyesült Államokba irányuló mexikói legális és illegális migráció történelmi, gazdasági és szociális gyökereinek elemzése, valamint a jelenség rövid következményeinek áttekintése.

Kül-Világ, 2004/3.

Faludi Péter:
A “koreai kérdés” eredetéről

A tanulmány ismerteti a “koreai kérdés” 2. világháborús előzményeit, a győztes nagyhatalmak Koreával kapcsolatos megállapodásait (Jalta, Potsdam, Moszkva), a japán kapituláció és a gyarmati rendszer összeomlását követően kialakult helyzetet. Áttekintést nyújt az amerikai és a szovjet megszálló hatóságok által létrehozott helyi hatalmi szervekről, melyek – nagyhatalmi támogatással – 1948-ban a két szeparatív állam létrejöttéhez vezettek. Összefoglalja a koreai háború főbb vonatkozásait, valamint a Koreai félszigeten napjainkig tartó “instabil egyensúly” helyi és nemzetközi fejleményeit.

Igaz Levente:
Portugál gyarmat, indonéz tartomány, független állam: Kelet-Timor 30 éve

A tanulmány a 1975-től indonéz megszállás alatt álló, majd két éve függetlenné vált egykori portugál gyarmat, Kelet-Timor történelmének utolsó 30 esztendejét mutatja be. Összefoglalást ad a hidegháború egyik legborzalmasabb genocídiumáról és az ezzel párhuzamosan zajló kelet-timori gerillaháborúról, valamint rámutat az indonéz uralom váratlan összeomlásának tágabb összefüggéseire.

Lehoczki Bernadett:
A fejlődő államok részvétele az ENSZ békefenntartó tevékenységében – különös tekintettel Pakisztánra

A tanulmány a világ legaktívabb békefenntartója, Pakisztán ENSZ-missziókban való részvételét mutatja be. Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a békefenntartásban való szerepvállalás hol helyezkedik el az ország külpolitikájában, milyen motivációk húzódnak mögötte, és hogyan hat az Indiával való versengésre.

Mark Sedra (ford. Venczel Zoltán):
A terror elleni háború első állomása: Afganisztán újjáépítésére és biztosítására tett törekvés értékelése, két évvel a Talibán bukása után

A tanulmány azt viszgálja, hogy az Afganisztánben bevezetett katonai, rendészeti, igazságszolgáltatási reformok, a kábítószer elleni küzdelem, illetve a korábbi harcosok leszerelése és társadalomba való visszaintegrálása mennyire volt sikeres a tálib rendszer összeomlása után, illetve hogy a nemzetközi adományokat mennyire sikerült hatékonyan felhasználni.

Wagner Péter:
Ijád Allávi,az ideiglenes iraki kormány miniszterelnöke

Csicsmann László:
Balogh András (szerk.): Nemzet és nacionalizmus

Lattmann Tamás:
Andor László – Tálas Péter – Valki László: Irak – Háborúra ítélve

Paragi Beáta:
“(…) a szabadság szolgaság, a tudatlanság erő”?, azaz a 2002 és 2003 évi Arab Human Development Reportok megállapításai és fogadtatása (Recenzió)

Vadai Ágnes:
Charles Townshend: A terrorizmus

Kül-Világ, 2004/2.

Deák András:
Oroszország, az Egyesült Államok és a “perzsa bomba” – Az orosz-iráni nukleáris együttműködés története

A tanulmány az iráni nukleáris program és az abban játszott orosz szerepvállalás történetének rövid áttekintését adja. Részletesebben kitér a kooperáció mögött meghúzódó, a kilencvenes évek folyamán gyakran változó moszkvai motivációkra és a kérdéskörnek az orosz-amerikai kapcsolatokra való kihatásaira.

T. Horváth Attila:
Ruanda ’94: egy krízis történelmi háttere

2004-ben volt a tizedik évfordulója a ruandai genocídiumnak. A tanulmány áttekinti a polgárháborúhoz vezető múltat. Mindeközben választ keres a korábban soha nem látott, óriási méreteket öltött népirtás okaira, bemutatja a belga gyarmattartók és misszionárisuok által alkalmazott, a helyi viszonyok teljes félreértésén alapuló “rasszpolitikát” (lásd: hutu és tuszi népcsoportok szembeállítása), valamint az afrikai és konkrétan a ruandai események megértését nehezítő sztereotípiákat.

Gulyás Viktor:
Új regionalizmus, az EU és az ASEAN: összehasonlító elemzés

A tanulmány az Európai Unió (EU) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) rövid, összehasonlító elemzése az új regionalizmus eklektikus elméleti keretein belül. Célom annak bemutatása, hogy a szerkezetileg lényeges különbségeket mutató regionális formációk is lényeges hasonlóságokat mutatnak, mihelyt túlmutatunk a gazdasági tényezőkön.

Csicsmann László:
Nukleáris fegyverkezés Dél-Ázsiában – Az indo-pakisztáni konfliktus az ezredfordulón

A tanulmány három síkon tekinti át az indiai-pakisztáni viszonyt. A hidegháború vége óta kasmíri konfliktus, a nukleáris szembenállás (1998-tól) és a terrorizmus kérdése határozza meg a két ország kapcsolat. A lehetséges külső szövetségesek rendszere mindkét atomhatalom számára átalakult és a 2001. szeptemberi események nagyobb mértékben Pakaisztán helyzetén javítottak.

Kajtár Gábor:
A neokonzervatív gondolkodás alapjai és hatásuk napjaink amerikai Irak-politikájára

A tanulmány az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikájára legnagyobb hatást gyakorló neokonzervatív csoportot, annak ideológiai bázisát és gondolatvilágát mutatja be. Elemzi Leo Straussnak a közösségre gyakorolt hatását, valamint áttekinti a neokonzervatív politika meghatározó személyiségeinek Irakkal kapcsolatos megnyilvánulásait. A tanulmány célja annak szemléltetése, hogy egyes filozófiák milyen markánsan jelenhetnek meg a külpolitikában és a szerző szerint korántsem mindegy, hogy milyen értékekkel itatják át azt.

Tóth Gergely:
Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása – Az új korszak és a szervezet átalakítása

Kül-Világ, 2004/1.

Valki László:
Beköszöntő

Benkes Mihály István:
A kongói válság történeti gyökerei – a mobutizmus politikai hagyatéka

A tanulmány áttekintést ad a huszadik századi kongói történelemről, melynek ismerete elengedhetetlen a jelen politikai eseményeinek, a kialakult válsághelyzet megértéséhez. A tanulmányban kiemelt helyet kap a “kongói betegség” kiváltó okainak vizsgálata, és ezen belül a mobutizmus politikai rendszerének elemzése.

Lattmann Tamás:
Hadijog-sértések az iraki háborúban, és a felelősségre vonás lehetőségei,
avagy szilárd lábon áll-e a hadijog, vagy szilárdan hadilábon állunk a joggal?

A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei által Irak ellen 2003 tavaszán megindított hadműveletek során milyen esetekben sérült a nemzetközi hadijog, és hogy az ilyen és hasonló cselekményekért milyen fórumok előtt lehetséges a felelősségre vonás.

Wagner Péter:
Káosz és a belpolitikai rendezés kérdőjelei a poszt-Szaddám Irakban

A tanulmány az iraki politikai átmenet legfontosabb aspektusait vizsgálja meg, az Ideiglenes Koalíciós Hatóság (CPA) és az Iraki Kormányzótanács (IGC) létrejöttének és működésének körülményeit, a belső erőviszonyokat, valamint kitér a legfrissebb hatalomátadási tervek tartalmára és az iraki kormányra is.

Paragi Beáta:
A palesztin gazdaság főbb jellemzői és az intifada gazdasági hatása

A palesztin gazdaság általános jellemzőinek rövid ismertetését követően a tanulmány bemutatja a második intifada gazdaságra gyakorolt hatásának okait és következményeit, különös tekintettel a főbb gazdasági ágazatok helyzetére és a Palesztin Hatóság fontosabb bevételeinek és kiadásainak alakulására.

Tóth Gergely:
A európai biztonságpolitika folyamatának elemzése

A tanulmány áttekinti a transz-atlanti biztonság- és védelempolitika legutóbbi egy évtizedét, különös hangsúlyt fektetve az Európában az 1990-es évek végén lejátszódott változásokra, amelyek megnyitották az utat egy működőképes uniós biztonságpolitika kifejlesztésének irányába.

Manyasz Róbert:
Edward W. Said (1935-2003) és az Orientalizmus (könyvismertetés és nekrológ)